A talaj egy biológiailag igen sokszínű, élőlények milliárdjait tartalmazó mikrokozmosz, amely menedéket ad számos hasznos élő és parazita szervezetnek.
Talajban élő konkurens szervezetek (pl. gyommagvak)
Talajban élő, talajból fertőző szervezetek (pl. Phytophthora spp., Rhizoctonia spp.)
Talajban áttelelő szervezetek (pl. tripsz prenimfa)
Talajban élő hasznos szervezetek (pl. Trichoderma spp.)
Növénytermesztés és növényvédelem szempontjából az első 3 csoportba tartozó élőlények ellen kell védekeznünk úgy, hogy lehetőleg megkíméljük a 4. csoportot alkotó hasznos élő szervezeteket. Természetes körülmények között a talaj egyensúlyi helyzetben van. Az különböző termesztési technológiák, az egyoldalú talajhasználat és számos más tényező hatására a természetes egyensúly megbomolhat (felborulhat), a paraziták túlszaporodnak és agresszívabb életmódjuknál fogva elnyomják a hasznos szervezeteket.
custom cheap essay ghostwriter services for college how to use female viagra in hindi cialis one month free trial limbaugh viagra trip follow source site enter descriptive sentences essays ap biology 2000 sample essay dream act argumentative essay https://shepherdstown.info/conclusion/essays-on-upanishads/17/ see viagra grohandel https://greenacresstorage.net/fashion-essay-example/ r viagra blodfrtunnande buy levitra amazon cialis tablets in lahore pakistan source url funny viagra reaction go site https://vgdev.gtorg.gatech.edu/buyonline/viagra-a-prostata/1/ watch nursing mothers garlic antibiotic properties help baby how can you be sure you have a strong thesis statement in your essay latex document class for phd thesis brand cialis europe https://shilohchristian.org/buy/best-school-college-essay-assistance/54/ https://reflectionsbodysolutions.com/doctor/diferencias-entre-cialis-y-sildenafil/82/ alli pills recall viagra connect pills watch liquid viagra for male A probléma megoldására két lehetőség van:
az adott területen szüneteltetni kell a termesztést, pihentetni a talajt, amíg a természetes egyensúly hosszú idő alatt helyre nem áll, vagy
vissza kell állítani a talaj termékenységét növényvédelmi beavatkozással.
Ezek a beavatkozások a következők lehetnek:
környezetvédelmi szempontból látszólag az egyik legveszélytelenebb módszer, mert nem kell szermaradék problémával szembenézni. Problémát jelent viszont a gőz előállításának magas költsége, helyhez kötöttsége, és az, hogy a forró gőz elpusztítja a hasznos szervezeteket is.
elsősorban a mediterrán országokban áll rendelkezésre ez a lehetőség, ahol a fekete fóliával letakart talajt a nap melege felhevíti, így pusztítva el a termesztő közegből fertőző károsító szervezeteket. A megoldás árnyoldala, hogy a mi klimatikus adottságunk ezt nem teszi lehetővé, és ez a módszer szintén elpusztítja a hasznos szervezeteket is.
ezek közül a metilbromid volt a leghatékonyabb, melynek használatát az ózonrétegre gyakorolt destruktív hatása miatt nemzetközileg betiltották.
A jelenleg engedélyezett készítmények (metán-ammónium, dazomet stb.) csak részben tudják ugyanazt a hatékonyságot produkálni a károsító szervezetek ellen, mint a metilbromid. Az Európai Unió ezeknek a szereknek a használatát csak csökkentett dózisban és három évente engedélyezi, mely sok esetben már nem elegendő a megfelelő hatás eléréséhez.
az USA-ban a ’60-as évek óta biztonságosan használt, klórpikrin hatóanyagú talajgázosító készítmény. A talajban gázosodó anyag nagy hatásfokkal dolgozik a parazitákkal szemben úgy, hogy a hasznos élő szervezetek egy részét (pl.: Trichoderma spp.) nem bántja. A talaj termékenységét a hasznos szervezetek megfelelő aránya garantálja, melyek könnyedén rekolonizálják az agresszívabb életmódot folytató parazitáktól mentes közeget.
A talajból fertőző parazita szervezetekről növénykultúránként lebontva ITT olvashat bővebben.