uso de viagra 100 mg amoxil medicine information https://lifesciencecares.org/news/sildenafil-citrate-how-long-does-it-last/195/ https://alexthornton.com/featured/pas-viagra/16/ critical essay poem genrico do viagra go to site buy viagra pill for sex conceptual framework of bullying thesis dream world essay https://tui.net/cause/grade-boundaries-for-a-level-english-coursework/69/ follow site punctuation for quotations in essays follow url go to site nature vs nurture paper dove comprare il cialis generico healthkart viagra source site https://hendrickscollegenetwork.org/faq/graduate-school-research-vs-coursework/95/ computer essays https://albionfoundation.org/perpill/ambien-equivalent-to-xanax/63/ the scholarship essay it gcse coursework help cialis plm para que sirve business governance plan research paper womens viagra nz aciclovir pour les yeux cymbalta lilly viagra to purchase go to link A saláta pszeudomonászos levélszélrothadása

A baktériumos betegség fertőzési forrása a talaj, valamint a talajon maradt levelek, torzsacsonkok. A talajról felcsapódó vízzel kerül a levél szélére, ahonnan a növénybe jut. A kórokozó hőmérsékleti optimuma 0 °C körül van. Szabadföldön hűvös csapadékos időjárás esetén, hajtatás során alacsony hőmérsékleten, gyakori öntözés mellett jelentős.

A saláta botritiszes rothadása

A saláta egyik régóta ismert, veszedelmes betegsége. A talajban lévő szkleróciumokból jut a földön fekvő levelekbe és onnan, vagy közvetlenül a gyökérnyakba. Először csak az jellemző, hogy az állományban elszórtan egy-egy salátafej külső levelei lankadnak, majd elszáradnak.  Ha a fejet felemeljük, a gyökérnyak nyálkásan rothad, a gyökér a talajban marad. A szártövön és az alsó levelek főerén szürke penészgyep látható.

A saláta szklerotiniás betegsége

A betegséget okozó Sclerotinia fajok gazdanövényköre rendkívül széles. Jelentős betegség. Fertőzési forrás a talaj, és a talajban lévő növénymaradványok. A talajra fekvő leveleken keresztül a gombafonalak a gyökérnyakba jutnak. A növények elpusztulnak, a nyálkásan rothadt gyökérnyakon fehér színű, vattaszerű penészbevonat látható.

Palántadőlés

A palántadőlés leggyakoribb és legfontosabb okozója a Rhizoctonia solani. A talajból fertőz. Jelentőségét az is alátámasztja, hogy nem csak a szikleveles növényt támadja, hanem később, lombleveles korban is fertőz, így a kifejlett növényt is elpusztíthatja. A kórokozó kitartóképletei (álszklerócium) a talajban sokáig elviseli a számára kedvezőtlen körülményeket, majd micéliuma segítségével a növény sérült, vagy ép bőrszövetén keresztül bejut a növénybe.

Gyökérgubacsképző fonálférgek

Kifejezetten a talajban élő, azzal terjedő és onnan fertőzőMeloidogynefajok jellegzetes tünete a gyökereken képződő gubacsok. A föld feletti részek optimális körülmények között is lassan fejlődnek, melegebb időben lankadnak, rendszerint az alsó levelek száradnak. Vannak köztük hidegtűrő fajok, melyek túlélik a magyar teleket, azonban a termesztőberendezésekben elterjedtek a melegigényes fajok is.

Talajban élő rovarkártevők

Jó néhány rovar a talajban éli az életének egy bizonyos részét (pajorok, drótférgek), vagy az egészet (lótetű). Gyakran a növény gyökerével táplálkoznak. Ezek a növény gyökerét felszínes vagy mélyebb szabálytalan berágások formájában károsítják, vagy a teljes gyökérzetet elpusztítják. A talaj feletti részeken hervadása, sárgulása, és a gyenge fejlődés jelzi a kártételüket. A talajgázosítás elpusztítja a legtöbb rovar kártevő (pl.: lótücsök, a cserebogárpajor, drótféreg) minden fejlődési stádiumát.

Talajban telelő rovarkártevők

Akadnak olyan rovarok is, melyek a talajt csak telelésre használják, innen indítják a primer fertőzést. Ezek az áttelelő egyedek nem táplálkoznak növényi részekkel, hanem az áttelelés után kifejlett állapotban a növények föld feletti részeit károsítják. Ilyenek például egyes tripsz fajok, melyek a talajban telelnek, és innen indítják a fertőzést. Elpusztítva ezeket az alakokat mérsékelhetjük az adott év tripsz-fertőzöttségét.

Emlősök

Számos rágcsáló építi lakását a talajba, melyből élelemszerző járatok indulnak közel a talajfelszínhez. Egyik legjelentősebb ilyen állat a mezei pocok. Kártétele közvetlenül a gyökér rágásában nyilvánul meg, de túrásával, járatok készítésével a növényeket kiteheti a felfagyásnak, kifagyásnak. Aszályos nyári hónapokban a nedvdús terményekben nagy károkat okozhatnak. Minőségi károkat okozhat a húsos termések, gyümölcsök megrágása, odvasítása és a termés szennyezése (ürülék, váladék, kórokozók) által.