Vajon jut majd mindenkinek elegendő táplálék, ha mindenki „bioban” termeszt?
Az ökológiai termesztés számos ponton elválik a hagyományos gazdálkodástól. Nem termésrekordokat hajszol, hanem csak az ökológiailag optimális termésmennyiségre törekszik. Igyekszik helyi forrásokat használni és a talajok hosszú távú termékenységét fenntartani úgy, hogy a mezőgazdasági termeléshez kötődő szennyeződést minimalizálja. Az ökológiai gazdaságokban nem használnak tehát műtrágyát és számos növényvédő szert, hiszen azok termelést könnyítő és termésvédő tulajdonságaik másodlagos hatást gyakorolnak a környezetre: egyrészt elsodródnak (off target hatás), másrészt bemosódnak az élővizekbe (run off hatás), harmadrészt a célszervezeteken kívül egyéb élőlényeken is kifejtenek hatást (non-target hatás) és nem utolsó sorban a szermaradék a fogyasztót veszélyezteti. (Darvas és Polgár, 1998).
Szembe kell néznünk azonban a rohamosan növekvő népesség kérdésével. 1930-ban egy mezőgazdasági termesztőnek kb. 10 embert kellett eltartania, 1970-ben 63-ra nőtt ez a szám. Manapság 150 ember jut egy farmerre, és ez a szám egyre növekszik.
Forrás: Trical: https://www.trical.com/goodbusiness/resourceswisely.html
Bolygónk szárazföld felületének csupán 7 %-a termőföld. Ezen a területen jelenleg a Föld népességére leosztva 4600 kcal/nap élelmet termelünk fejenként. Ez soknak tűnhet, azonban ha levonjuk belőle a veszteségeket (betakarítási veszteség, takarmányozás, pazarlás és forgalmazásból származó veszteségek) mire a „termőföldről az asztalra” jut, ez a szám mindössze 2000 Kcal fejenként. Ez azt jelenti, hogy a megtermelt kalóriamennyiségnek csupán a fele jut el a tányérig.
A termőföldtől a tányérig.
Egy becslés az élelmiszerláncon belüli ételveszteségre, átalakulásra és pazarlásra világviszonylatban.
Forrás: Smil V: Feeding the World. A Challenge for the Twenty-First Century. Cambridge: MIT Press; 2000.
Szintén figyelemreméltó a Nature tudományos folyóirat 2018-ban közölt értekezése (1), miszerint 40%-kal nagyobb területen lehet megtermelni ugyanazt az élelmiszermennyiséget organikus (bio) gazdaságokban, mint a hagyományos termesztésben. Ez a többlet terület magától értetődően több kivágott erdőt, több vizet, több munkaerőt és növényvédelmet igényelne.
Napjainkban szokás megkülönböztetni a hagyományos és a bio termesztés mellett az integrált mezőgazdasági módszereket is. Stern és munkatársai (1959) megfogalmazásában az integrált növényvédelem a biológiai és kémiai módszerek együttes alkalmazását jelentette. Tehát a növényvédő szer felhasználás ott, akkor, olyan és annyi legyen, amennyi feltétlen szükséges.
A talajnélküli termesztést választók ismerik a termesztő berendezések és a termesztés technológiai hátterének borsos költségeit és az elhasznált gyökérrögzítő közegek környezetkímélő megsemmisítésének árát. A talajgázosítás megoldást nyújt azoknak, akik termesztést továbbra is talajon folytatják, hiszen környezettudatosan maximalizálhatják a termésmennyiségüket a területükön. Környezettudatosan, hiszen nem kell számolni aszermaradékkal, valamint a talajból fertőző szervezetek kiiktatásával nagymértékben csökkenthetik, vagy akár el is hagyhatják a további peszticid kijuttatást a vegetáció során. A klórpikrines kezelés tehát jól beilleszthető az integrált növényvédelmi technológiákba, de természetesen hagyományos termesztésnél és a bio termesztésre történő átállást megelőző évben is kifejezetten ajánlott.
can we take dapoxetine daily crime teenagers essay xnxx minor research paper thesis creator body fat content viagra qualities of a good teacher essay https://moorelifeurgentcare.com/edtreatment/viagra-super-active-online-kaufen/84/ https://www.southerntech.edu/programs/care-home-business-plan/99/ aborti me cytotec see molecula viagra https://greenacresstorage.net/essay-about-money-is-importance/ https://shilohchristian.org/buy/best-academic-essay-editing-site-ca/54/ https://willcoxwinecountry.org/linkedin/dissertation-expose-beispiel/47/ go my book essay how to open case essay of democracy in pakistan https://independentfutures.com/overview/essay-for-illustration/57/ source https://sdchirogroup.com/savings/levitra-camping/33/ go to link go cost of viagra costco here creative writing summer programs in virginia source site essay diagrams source link why cialis may not work https://lowerbricktown.com/sample/dapoxetine-30-mg-price/15/ https://themauimiracle.org/bonus/zovirax-powered-by-vbulletin-version-367/64/ porn viagra cialis A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy akár a bio, akár a hagyományos termesztésből származó termékeket preferáljuk: a legfontosabb mégis az, hogy afogyasztók asztalára minél több friss zöldség és gyümölcs kerüljön. Figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a biokertészek is használhatnak bizonyos növényvédő szereket, olykor többször és nagyobb dózisban, mint a hagyományos növényvédelmet használó termesztők. A legfontosabb tehát, hogy töltsük meg a tányért friss zöldséggel és gyümölccsel, hiszen ha hihetünk a kutatóknak, beltartalmi értéküket tekintve nincs különbség a hagyományos és az organikus gazdaságból származó termések között.
-
Forrás: Tim D; Wirsenius, Stefan; Beringer, Tim; Dumas, Patrice (2018): BASE calculations. PANGAEA, Supplement to: Searchinger, TD et al. (2018): Assessing the efficiency of changes in land use for mitigating climate change. Nature, 564(7735), 249-253,