A talaj egy biológiailag igen sokszínű, élőlények milliárdjait tartalmazó mikrokozmosz, amely menedéket ad számos hasznos élő és parazita szervezetnek egyaránt. Ezeket az alábbiak szerint lehet csoportosítani:

1. Talajban élő konkurens szervezetek (pl. gyommagvak)

2. Talajban élő, talajból fertőző szervezetek (pl. Phytophthora spp., Rhizoctonia spp.)

3. Talajban áttelelő szervezetek (pl. tripsz prenimfa)

4. Talajban élő hasznos szervezetek (pl. Trichoderma spp.)

Növénytermesztés és növényvédelem szempontjából az első 3 csoportba tartozó élőlények ellen kell védekeznünk úgy, hogy lehetőleg megkíméljük a 4. csoportot alkotó hasznos élő szervezeteket. Természetes körülmények között a talaj egyensúlyi helyzetben van. Azonban a különböző termesztési technológiák, az egyoldalú talajhasználat és számos más tényező hatására a természetes egyensúly megbomolhat (felborulhat), a paraziták túlszaporodnak és agresszívabb életmódjuknál fogva elnyomják a hasznos szervezeteket.

click summer holidays essay https://lowerbricktown.com/sample/should-sildenafil-be-taken-with-chf/15/ essay plants in our life against gun control essay viagra prix maroc 2020 revere street case study graduate school essay sample social work causal analysis paper https://www.cuea.edu/cueapress/?paper=best-starting-sentences-for-an-essay does viagra work with penis pump tomar dois viagra de 50mg carpers ways of knowing essay format source url get link https://businesswomanguide.org/capstone/epistle-1-essay-on-man/22/ go to site comprar viagra sin receta foros enter site ap sample essay precio cialis en la farmacia https://elastizell.com/viagra-time-frame/ how do i write a thesis statement for an essay -6th grade when does cialis go generic in canada achat cialis allemagne generic viagra mantra https://elastizell.com/viagra-online-doctor/ levitra bayer italiano https://surgicalimpex.com/product/pharmacie-online-cialis/194/ essay on alexander pope source link source A probléma megoldására két lehetőség van:

1. az adott területen szüneteltetni kell a termesztést, pihentetni a talajt, amíg a természetes egyensúly hosszú idő alatt helyre nem áll, vagy

2. vissza kell állítani a talaj termékenységét növényvédelmi beavatkozással.

Ezek a beavatkozások a következők lehetnek:

Talajgőzölés:

környezetvédelmi szempontból látszólag az egyik legveszélytelenebb módszer, mert nem kell szermaradék problémával számolni. Problémát jelent viszont a gőz előállításának magas költsége, helyhez kötöttsége, és az, hogy a forró gőz elpusztítja a hasznos szervezeteket is.

Szolarizáció:

elsősorban amediterrán országokban áll rendelkezésre ez a lehetőség, ahol a fekete fóliával letakart talajt a nap melege felhevíti, így pusztítva el a termesztőközegből fertőző károsító szervezeteket. A megoldás árnyoldala, hogy ez a módszer szintén elpusztítja a hasznos szervezeteket is; valamint a mi klimatikus adottságunknál ez a módszer nem használható.

Komplex hatású kémiai szerek:

ezek közül a metilbromid volt a leghatékonyabb, melynek használatát az ózonréteget károsító hatása miatt nemzetközileg betiltották.
A jelenleg engedélyezett készítmények (metán-ammónium, dazomet stb.) csak részben tudják ugyanazt a hatékonyságot produkálni a károsító szervezetek ellen, mint a metilbromid. Az Európai Unió ezeknek a szereknek a használatát csak csökkentett dózisban és háromévente engedélyezi, mely sok esetben már nem elegendő a megfelelő hatás eléréséhez.

Tripicrin EC:

az USA-ban a 60-as évek óta biztonságosan használt, klórpikrin hatóanyagú talajgázosító készítmény. A talajban gázosodó anyag nagy hatásfokkal dolgozik a parazitákkal szemben úgy, hogy a hasznos élő szervezetek egy részét (pl.: Trichoderma spp.) nem bántja. A talaj termékenységét a hasznos szervezetek megfelelő aránya garantálja, melyek a kezelés után könnyedén birtokba tudják venni az agresszívabb életmódot folytató parazitáktól mentes közeget.

A talajból fertőző parazita szervezetekről növénykultúránként lebontva ITT olvashat bővebben.