KINEK AJÁNLJUK?

Saját talajú üvegházakban, fóliasátrakban termesztőknek:

ezekben a berendezésekben gyakran felszaporodnak a melegigényes fajok (Meloidogyne incognita, M. arenaria, nyugati virágtripsz prenimfa, Phytium spp., stb.) és egyéb gyökérszintről fertőző fajok (Fusarium spp., Sclerotinia spp, Rhizoctonia spp., Phytophthora spp.). Ezektől olykor igen nehéz megszabadulni, makacsul ragaszkodnak a termesztő házunkhoz.

Szaporítóanyag előállítóknak:

számos növényvédelmi probléma a szaporítóanyag előállítóktól indul. A fertőzött közegben készített palánták, dugványok, faiskolai, szőlészeti alanyok révén olyan károsító szervezeteket jutnak el nagy távolságokba, új területeket meghódítva, amelyek maguktól alig néhány centimétert lennének képesek megtenni a talajban. Például Agrobacterium spp., fonálférgek.

Nagy értékű kultúrát termesztőknek:

nagyobb kertészeti befektetés esetén Nyugat- és Dél- Európában szinte elképzelhetetlen az olyan területre való telepítés, ahol előtte nem történt fertőtlenítés. Pl. ha az előzetes vizsgálatok alapján erős pajor fertőzöttség állapítható meg, oda nem érdemes telepíteni bizonyos kultúrákat. Azonban a gázosított szelvényeken tiszta lappal indíthatjuk az egyébként is sok stressz-szel járó termesztést.

Több éve ugyanazon a területen termesztőknek:

gyakori tapasztalat a kertészeti termesztés során, hogy egy adott területen az első években még nem kellett komolyabb növényvédelmi problémákkal küszködni. Azonban az egyoldalú talajhasználat során kedvező körülményeket teremtünk a parazita szervezeteknek, így lehetővé tesszük a túlszaporodásukat. A leromlott terület gázosításával képesek vagyunk a talaj termékenységének visszaállítására.

Törökszegfű fóliasátorban kezeletlen és kezelt állapotban:

Bio vagy organikus termesztésre az átállást megelőző évben:

a biogazdálkodást 2-3 éves átállási szakasz választja el a szokványostól. Az általunk kijuttatott Tripicrin EC 10-15 nap alatt tökéletesen lebomlik növények által felvehető nitrogénvegyületekre és szén-dioxidra, így nem kell számolnunk szermaradékkal. Bár a talajgázosítás nem engedélyezett organikus termesztés során, feltétlenül javasolt az átállási éveket megelőzően a klórpikrines kezelés elvégzése. A talajból fertőző növényi problémák ellen igen nehéz fellépni ökológiai módszerekkel. Ebben nyújt segítséget egy megelőző „talajterápia”.

Ahol a termesztés gazdaságossága egyre csökken:

sokszor megoldhatatlan problémának tűnik, amikor a növény mindent megkap, mégis egyre csökken a termésmennyiség, termésminőség. A válasz gyakran növényvédelmi problémákban rejlik. Azon túl, hogy a számunkra látható tüneteket mutató szervezetek ellen védekezünk, a probléma lehet többirányú: láthatatlan, talajból fertőző gyengültségi paraziták rontják a növény kondícióját. A talajkezelés segítségével ezek a paraziták felszámolhatók, helyet adva a termőföldben élő hasznos szervezeteknek

Gyümölcs- és szőlőtelepítés előtt állóknak:

egy gyümölcsös vagy egy szőlőültetvény létrehozása évtizedeket átívelő, hatalmas beruházás. Egyes talajlakó élőlények (Verticillium spp., cserebogár pajor) lesben állva vár arra, hogy megtizedelje a fákat. A fákat pótolni hatalmas többletmunka, jelentős költség, és semmi sem garantálja, hogy az újonnan pótolt és meglévő fákat nem éri újabb támadás. Érdemes ezért a telepítés előtti kezelést elvégezni a kisebb kockázat érdekében.

A képeken egy lisianthus termesztő klórpikrinnel kezelt és kezeletlen fóliasátrai láthatók. A telepen 15 éve folyik ennek a növénynek a termesztése. A talaj eredetű növényvédelmi problémák miatt szinte ellehetetlenedett a lisianthus termesztése. A klórpikrines kezelés látványosan jó hatást gyakorol a talajtermékenység helyreállításra.